Gyümölcsoltó Boldogasszony

Igen büszkék lehetünk magyar őseinkre! Ugyanis a mi nyelvünk leleménye ennek az ünnepnek a szép neve; egyetlen más idegen nyelvben sem található meg ez a forma. Másutt általában a Megtestesülés ünnepének nevezik.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a Szűzanyában kezdődő, bontakozó élet csodája egybeesik a természet tavaszi nagy ébredésével. Ezt a napot a nép régen valóban a gyümölcsoltás napjává avatta. E napon kezdték meg a gyümölcsösök oltását és metszését.
Ám az ünnep neve igazából bibliai eredetű, a népszokás csak átvette azt. Szent Pál utal arra levelében, hogy Isten a választott nép fájáról letört némely ágat, és a pogányokat, a vadolajfa-ágakat beoltotta a helyükre. Így lettünk részesei az olajfa gyökerének és nedvének, azaz az üdvösség misztériumának (vö. Róm 11,17). Szent Pál egyúttal előrevetíti annak a reményét és örömét, hogy a választott nép is visszatalál majd az üdvösség gyökeréhez: Ha téged ugyanis levágtak a természetes vad olajfáról, s a természet rendjén felülemelkedve beoltottak a nemes olajfába, mennyivel inkább beoltják majd azokat saját olajfájukba, akik természet szerint is oda valók (Róm 11,24).
Feltűnhet, hogy Pál fordítva használja az oltás hasonlatát, hiszen a valóságban nem a vadhajtást oltják a jól termő fába, hanem a jó fa ágaival nemesítik a gyengén termő fákat.
Végül ide kívánkozik Szent Pál egy másik gyönyörű mondása is: Ha szent a búza zsengéje, szent lesz a kenyér is, s ha szent a gyökér, szentek az ágak is (Róm 11,16).