Görög katolikusok

Görög katolikus testvéreink csak a rítus, azaz az istentisztelet formáiban különböznek a római katolikusoktól. Vegyünk szemügyre néhány fontos rítusbeli különbséget a nyugati és a keleti (bizánci) egyház szokásai közül!
1. A keresztvetés módja: a jobb kéz három ujját (hüvelyk-, mutató- és középső) összefogva, a másik kettőt behajlítva vetik; fölülről lefelé rajzolják magukra a kereszt szárát, majd pedig jobb válltól a bal felé haladva húzzák át.
2. Köszöntés: Dicsőség Jézus Krisztusnak! a válasz erre: Dicsőség mindörökké! Húsvéti időben: Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt! Egyes vidékeken karácsonykor így köszöntik egymást a hívek: Krisztus születik! Dicsőítsétek!
3. A szent liturgia végzése egészen eltér a latin formától. Általában Aranyszájú Szent János szentmiseszövegét imádkozzák, a legtöbbször énekelt formában. Mivel a pap a hívek tevékeny részvételével végzi a szertartást, így szinte a kezdetektől fogva a nép nyelvén imádkoznak, nem pedig görögül. Ugyanez érvényes a zsolozsmázásra is: a görög szertartású papok és szerzetesek a hívekkel együtt imádkozzák, főként reggel és alkonyatkor.
4. Az Eucharisztia: a hívek is mindig két szín alatt áldoznak, borral és kovászos kenyérrel.
5. Bérmálás: a keleti Egyházban a keresztelés és a bérmálás egyszerre történik, csecsemők esetében is, és általában nem püspök, hanem pap szolgáltatja ki ezt a szentséget is.
6. A keleti naptár is a bizánci hagyományok szerinti, azaz más szentek szerepelnek benne, mint a római naptárban.
7. Böjt: a keleti böjti fegyelem sokkal szigorúbb, mint a nyugati. Négy böjti időszakot tartanak: nagyböjt; karácsonyi böjt (november 15 december 24); az apostolfejedelmek böjtje (pünkösd utáni mindenszentek vasárnaptól június 28-ig) és a nagyboldogasszonyi böjt (augusztus 114). A böjti időszakokban egy héten kétszer nem ehetnek húst: szerdán és pénteken. A szigorú böjti napokon (nagyböjt első napján és nagypénteken) viszont sem húsos, sem zsíros, tejes, tojásos, vajas azaz semmiféle állati eredetű ételt nem fogyaszthatnak.
8. Kelet felé fordulás: a templomok szentélyei mindig kelet felé néznek (általában a római katolikus templomoké is). A görög rítusban azonban különlegesen fontos szerepe van a keleti iránynak, hiszen Krisztus keleten vitte végbe megváltásunk művét. Ezért a hívek otthon is kelet felé fordulva imádkoznak, illetve harangszóra a templom irányába fordulnak.
9. A görög katolikus egyházban nős embereket is pappá szentelnek, tehát a kispapok szentelés előtt megnősülhetnek. Püspök azonban csak nőtlen pap lehet.
10. A fej lefödése: sok helyütt él a régi hagyomány, hogy az asszonyok bekötött fejjel vesznek részt a szertartásokon.