Genetika

Vajon hogy kerül ilyen gyanús dolog egy hitbeli dolgokkal foglalkozó könyvbe? Hiszen a genetika tudományáról napjainkban leginkább a rossz tudás fájának gyümölcse jut eszünkbe. A napi hírekből sokat hallunk különféle génmanipulációkról, klónozott állatoktól és emberektől tartunk, és nemigen szeretnénk génkezelt élelmiszereken éldegelni. Pedig a genetika az öröklődéstan tudománya egyáltalán nem a rosszra irányult! Sőt, a tudományág születését egy Ágoston-rendi pap-tudósnak, Gregor Mendelnek (18221884) köszönheti a világ.
Mendel teológiai tanulmányai mellett matematikát, fizikát és természetrajzot tanult a bécsi egyetemen. Brünni gimnáziumi tanárként kezdte kutatni az öröklődés addig fel nem fejtett kérdéseit. Kísérleteihez olyan fajokat kellett választania, amelyeknek könnyen vizsgálható, jellegzetes tulajdonságaik vannak, és emellett gyorsan is szaporodnak, hiszen a törvényszerűségek megállapításához sok-sok nemzedéket kell tanulmányoznia. Így esett a választása a méhekre és a kerti borsóra. (A brünni rendházban bizonyára mindennapos koszt volt a méz és a borsóleveles és -főzelék...)
Mendel legnagyobb jelentőségű felfedezését talán így foglalhatjuk össze: rájött, hogy az öröklődésben nem a véletlennek, véletlenszerűségnek van szava, hanem inkább a matematikának! Statisztikai módszerekkel számolta ki, mennyi utód hordozza az egyik, és mennyi utód a másik szülő jellegzetességeit. Pontos és a mai napig érvényes szabályokat állított fel, így teremtve meg a genetika alapjait. Nekünk, hívőknek pedig még egy bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a teremtés nem a véletlen műve...
Az akkori tudományos világ azonban semmire se méltatta a vidéki paptanár kutatásait. Bizonyára ez a csalódás is hozzájárult ahhoz, hogy amikor kinevezték a kolostor apátjának, elhatározta, hogy a tudományt örökre félretéve, teljesen a teológia felé fordul. Tudományos feljegyzései nagy részét ekkor megsemmisítette (főleg a méhekről szóló anyagokat). A borsónemzedékek öröklődésének titkaiból kifejtett tudományos igazságok azonban fennmaradtak; így alapozta meg egy katolikus szerzetes a genetika tudományát.